Amennyiben hozzájárulsz a sütik használatához, kattints a RENDBEN gombra. Részletes információ: Adatvédelmi tájékoztató

Urald a fényt! Avagy hogyan válassz szűrőt?

2020. 10. 12. 08:00:00
Urald a fényt! Avagy hogyan válassz szűrőt?
Azt a világot éljük, amikor nem kell már szakembernek lenni ahhoz, hogy az elkészült fotóinkból valami szebbet, jobbat, tökéletesebbet varázsoljunk, így a digitális utómunka korában sokakban felmerül a kérdés, van-e még létjogosultságuk a kameránkra szerelhető szűrőknek? És egyébként is melyik mire használható, mi alapján válasszunk?

Abszolút van létjogosultsága, hiszen számos különféle körülmények közt alkalmazható szűrő elérhető a piacon, amelyekkel rengeteg utómunkálati időt spórolhatunk. Sőt vannak olyan szűrők, melyek által elért eredményt utómunkával már nem tudnánk megvalósítani. A különböző kép és videószerkesztő szoftverek segítségével utólag is alakíthatjuk a felvételek paramétereit, változtathatunk a színösszetételen és az expozíción, de ez nem mindig célravezető. Nagyban megkönnyítjük saját dolgunkat, ha a jeleneteinket megfelelő beállításokkal vesszük fel. A szűrők sokaknak az első lépést jelentik a profi színvonal felé, ezért a mai blogunkban végigmegyünk a különböző szűrőtípusok felhasználásán, azok előnyein és hátrányain, segítünk a számodra legalkalmasabb szűrő kiválasztásában. 

UV szűrők
Sokszor úgy találkozol vele, hogy MCUV. A neve már el is árulja a célját, az UV szűrők az ultraibolya/ultraviola tartományban lévő fényt szűrik meg. Ugyan ez már nem esik a szabad szemmel látható spektrumba, a kamerák szenzorai azonban képesek érzékelni. Egy bizonyos szint felett az UV fény rontja a kép kontrasztját, ködössé téve a képet. Az UV szűrő csökkenti a távoli témák kék elszíneződését, amelyet az ultraibolya fény okoz. Ezzel főleg tájképeknél, vagy drónról történő képalkotás során találkozunk. A modern kamerák lencséi legtöbbször gyárilag UV szűrő bevonattal készülnek, ezért lényegében a külső UV szűrőkre a legtöbb esetben már nincs szükség, azonban ennek ellenére is sokan előszeretettel használják egyfajta védőlencseként. Ezek a szűrők színtelenek, ezért nem befolyásolják a színösszeállítást, viszont elválasztja kameránk nem éppen olcsó lencséjét a külvilág viszontagságaitól.

ND szűrők
A Neutral Density - semleges sűrűségű szűrők a drónfilmesek számára talán a leghasznosabb eszközök közé tartozik. Leegyszerűsítve ez egy napszemüveg a kameránk számára, szabályozza a beérkező fény mennyiségét anélkül, hogy bármilyen általunk ideálisnak választott kamerabeállításon kényszerűen módosítanunk kellene, ennek köszönhetően mindig a fényviszonyoknak megfelelő képet kapunk. Biztosan találkoztunk már a kiégés jelenségével. Legtöbbször akkor figyelhető meg, ha a felvételen megjelenik az égbolt vagy például tengerpartot vagy havas tájat filmezünk. A kisebb dinamikatartománnyal rendelkező kamerák esetében a fényviszonyok miatt a kamera szenzora nem képes különbséget tenni az árnyalatok között, egyszerűen fehér lesz a kiégett terület. Ha ezt kamerabeállításokkal próbáljuk kompenzálni - vagyis sötétíteni a képet -, előfordulhat, hogy a sötétebb részekben vesznek el a részletek, csak feketeség látszik. Ezt kiküszöbölendő, az ND szűrők optikai úton kezelik az expozíciót, így "mellékhatások" nélkül egyenlítik ki a fényviszonyokat. Ez például tipikusan az az eset, amikor utómunkával már lehet, hogy nem sikerül javítani a képen, hiszen az alul- vagy túlexponált kép sötét vagy világos részein elveszett képi információk már nem hozhatók vissza.
Normális esetben az expozíciót háromféleképp módosíthatjuk: a blendével, zársebességel és az ISO-val, azonban ezek mindegyike hatással van végeredményre. A blende állítása változtatja a mélységélességet, a zársebesség helytelen megválasztásával hosszú záridőnél elmosódott képeket kapunk, rövid záridőnél pedig filmezés esetén kevésbé természetes mozgást tapasztalunk a felvételen, ha pedig az ISO-t húzzuk túl, még szemcsés is lesz a kép. Számos különböző ND szűrőtípust különböztethetünk meg, mind különböző fényviszonyokhoz lettek kifejlesztve a napfelkeltétől a felhős időn át a nyári verőfényig. Alapesetben számozással jelölik a szűrő erősségét, azaz a kizárt fény mennyiségét. Az ND4 a bejövő fény 1/4 részét engedi át, az ND8 az 1/8 részét és így tovább. 
De nézzünk egy konkrét példát is. Videófilmet készítünk, a beállításaink szerint Full HD 50 fps-sel, amihez az ideális zársebesség 1/100 lenne, hiszen így lenne természetes az emberek mozgása a filmen. Ám a helyi fényviszonyok alapján a kameránk automata fénymérése szerint 1/400 lenne a megfelelő zársebesség, hogy ne legyen túlexponált a felvétel, ez viszont a mozgásainkat merevíteni ki és tenné természetellenessé. Vagyis negyedannyi fényt kellene beengedni a szenzorra ahhoz, hogy a megfelelő zársebességet érjük el, ezt pedig az ND4 szűrővel valósíthatjuk meg.
Ha pedig egy portréfotót szeretnénk készíteni egy személyről úgy, hogy a háttér elmosódott legyen, akkor ezt kizárólag a tágra nyitott rekesszel (blende) érhetjük el, ami pedig napsütéses időben rengeteg fényt engedne be és ezt az exponálás  idejének csökkentésével kompenzálhatnánk. Ám ez sem csökkenthető a végtelenségig, így lehet, hogy a legrövidebb záridő is kevés lesz és még mindig túlexponált lenne a kép. Így itt megint az ND szűrő lehet a segítségünkre.



GND szűrők
A GND-k (Graduated neutral-density )az ND szűrők speciális fajtái. A legtöbben szembesültek már azzal a bizonyos jelenséggel, amikor a kameránk lassan, vagy egyáltalán nem alkalmazkodik a fényviszonyok változásaihoz és drasztikusan összemegy a dinamikai tartományunk. Zárt felhőzetnél, de a naplementénél is megfigyelhető, hogy a háttér világos, szinte kiég, az előttünk elterülő tájból viszont szinte semmi nem látszik. Ennek leküzdésére fejlesztették ki a GND szűrőket, amelyek csak részben sötétítettebbek, ennek köszönhetően simább átmenetet biztosítanak a világos és sötét területek között, mint amilyen az ég és a föld. A GND szűrők két típusát különböztethetjük meg. A hagyományos GND szűrők felülről lefelé világosodnak, míg a fordított GND szűrők a középről világosodnak a lencse alja és teteje felé. Az utóbbit leginkább napfelkelte és naplemente idején alkalmazzuk, amikor a horizont magasságából érkezik a legtöbb fény.  A természet- és tájfotósok a GND szűrők leggyakoribb vásárlói, akik előszeretettel használják őket előnyeik miatt.



Polarizáló szűrők (PL és CPL)
A polárszűrők leginkább "tükröződés-gátló" szűrőkként ismertek. A visszavert fények önmagukban polarizáltak, ezért egy fordított polaritású szűrővel szinte teljesen megszabadulhatunk a víz vagy az üveg felületek visszacsillanásától, tükröződésétől. Megfelelő tisztaságú vizeknél ilyen szűrőkkel akár víz alá is beláthatunk. Az ilyen szűrők másik előnye, hogy kiemelik a színek élénkségét, növelik a kontrasztot, továbbá mivel korlátozzák a bejövő fény mennyiségét, egyúttal bizonyos szintig ND szűrőként is működnek. Tiszta, világos időben azonban erősebb fénykorlátozásra is szükség lehet, amit csak a valódi ND szűrők biztosíthatnak. Ma már nem kell lemondanunk a polárszűrő előnyeiről sem, hiszen léteznek úgynevezett hibrid szűrők, mint amilyen a sokak által kedvelt ND/PL is, melyet megtalálhatsz kínálatunkban.
Ha egy drónos felvételnél, nem szeretnéd, hogy a tengeren visszatükröződjenek a felhők, mert a víz alatt zátonyokat vagy élőlényeket szeretnéd megmutatni, akkor erre a szűrőre szükséged lesz. De akkor is hasznos ez a szűrő, ha tájképet készítünk és a fa levelein megcsillanó fényt szeretnénk megszűrni és ezzel a valós zöld színeket látni a felvételen. 
Mit jelent a PL és CPL jelölés? A PL a normál polárszűrő, míg a CPL forgatható. És miért fontos ez? A fény különböző szögekben polarizálódik, így a normál PL szűrő csak bizonyos szögbe nézve szűri ki a csillogást, míg a CPL-t tudjuk állítani függően attól, hogy merre nézünk a kamerával. Mivel a drónunk kamerája elég messze lesz tőlünk a repülés során, így fizikailag megoldhatatlan, hogy a filmezés/fotózás közben tekergessük a szűrőt. Éppen ezért a sima PL szűrök elterjedtek a drónoknál, hiszen repülés közben nagyobb a mozgásterünk és meg tudjuk nézni, hogy honnan, milyen irányból érdemes a felvételt készítenünk, ahol érvényesül a PL szűrő hatása. Amennyiben CPL szűrőt választunk, akkor még a földön abba az irányba forgatjuk a drón kameráját, ahogyan majd később a felvétel szeretnénk készíteni a levegőben és a szűrő tekergetésével megtaláljuk azt az állást, ahol érvényesül a szűrő hatása.
Ez is az a szűrő, amit nagy valószínűséggel nem tudunk helyettesíteni utómunkával.



Hibrid szűrők
A hibrid szűrők ötvözik két különböző típusú szűrő előnyeit. Segítségükkel már nincs szükség a szűrők egymásra pakolására. Ez egyébként sem járható út, hiszen a drónok kameráit stabilizáló gimbal egy meglehetősen érzékeny szerkezet. Több szűrő egyidejű felszerelésével kibillenthetjük az egyensúlyából. Volt rá példa, amikor valaki a kamera hátuljára ragasztott pénzérmével, vagy horgászólommal próbálta ellensúlyozni a szűrőket, de ezt semmiképp sem ajánljuk. A megnövekedett terhelés miatt a gimbal mozgatásáért felelős motorok élettartama is jelentősen csökken. Általában így találkozol velük: ND/PL, ND-PL, ND/CPL



Színkorrekciós szűrők
A legtöbb videószerkesztő program lehetővé teszi a színösszetétel megváltoztatását néhány kattintással, de ha már előre tudjuk milyen színvilágot képzeltünk el a felvételeinknek, időt spórolhatunk színes szűrők felszerelésével. Léteznek teljes egészében színes és a GND szűrőkhöz hasonló átmenetes szűrők is. Utóbbiak segítségével főleg az eget lehet átszínezni, vagy élénkíteni, bizonyos Miamiban játszódó sorozatok képi világát idézve. Az egészében színes szűrőket ritkán alkalmazzuk drónokon. Előfordulnak esetek, amikor az időjárás miatt módosítani szeretnénk az általános színhőrmérsékleten, de az efféle szűrőket mégis leginkább víz alatti felvételek készítésekor használjuk, például a DJI Osmo Action kamerára rögzítve. A Magenta szűrő zöldes árnyalatú vizekben segít eltüntetni a színvilágot eltorzító zöld tónusokat. A vörös szűrő túlzás nélkül hiánypótló, hiszen a vörös fény nem képes mélyen behatolni a víz felszíne alá. Egy ilyen szűrő felszerelése visszaadhatja az elvesztett színárnyalatokat. A harmadik, a rószaszín szűrő előnyei kis mélységben, légzőpipás merüléseknél használható ki legjobban. A vörös szűrővel megegyező elven működik, a különbség mindössze annyi, hogy a kis mélység miatt nem szükséges teljesen vörösnek lennie.



Különleges effekt szűrők
Néhány gyártó kísérletezett különleges, specifikus hatásokra irányuló szűrők kifejlesztésével. Ezek drónokra és akciókamerákra ritkán hozzáférhetőek, általánosságban ritkák. Pályafutásunk során találkoztunk úgynevezett Lens Flare szűrővel, amely felerősíti a mesterséges fények becsillanását, fénycsóvákat hozva létre valamint egy Natural Night nevezetű szűrővel, ami arra hivatott, hogy az éjszakai felvételekről eltávolítsa a fényszennyezést. Ennek köszönhetően jobban kivehető az éjszakai égbolt.

Reméljük, hogy ez a rövid kis útmutató segített átlátni a szűrők és beállítások sokaságát, de ha nem, keressetek fel minket online vagy telefonon és segítünk az eszközödhöz megfelelő szűrőt megtalálni!

 

Tartalomhoz tartozó címkék: hír
blog comments powered by Disqus