Hideg közegben a Lítium akkumulátorok gyorsan veszítenek feszültségükből. Ez a motorok fordulatszámának csökkenésével, így a teljesítmény romlásával jár. A legtöbb kereskedelmi forgalomban lévő drón 0°C és 40°C közötti üzemi hőmérsékletre lett tervezve. Ugyan senkinek sem ajánljuk, hogy eltérjen a gyártó által előírtaktól, azért néhány kiskapu létezik ha nem bírunk magunkkal.
Töltés után tartsuk szobahőmérsékleten az akkumulátorokat, lehetőség szerint egészen a felszállásig. Ha autóval indulunk repülni egyszerű a dolgunk, hiszen ilyenkor úgyis fűtjük az utasteret. Ha azonban gyalogszerrel megyünk és huzamosabban tervezünk a hidegben tartózkodni, jól jöhet egy akkumulátor melegítő. Ez a kis eszköz pontosan azt csinálja, mint ami a nevében áll, 15-20°C-ra melegíti az akkumulátorokat. A DJI felsőbb kategóriás filmes és ipari gépei, mint amilyen az Inspire 2 és a Matrice széria automatikus akkumulátor fűtéssel rendelkeznek.
Bár általában a gyártók nem javasolják a félig töltött akkuval repülést, szerintünk mindenki, még mi is bűnösek vagyunk ebben. Vannak olyan pillanatok, amikor már kirepültük akkumulátoraink nagy részét, de még eszünkbe jutott valami amit fel kéne venni.. "Áh, még ez belefér, mondanánk." de nem ilyenkor. Télen az ilyen repüléseket határozottan nem szabad bevállalni, nem szeretnénk, hogy a jelentősen zuhanó feszültség jelentősen zuhanó drónokat eredményezzen. Csak teljesen feltöltött akkuval repüljünk. Ugyanez vonatkozik a távirányítóhoz csatlakoztatott okoseszközünkre is, legyen az telefon vagy tablet, a hideg ugyanúgy nem kegyelmez az akkunak.
Télen érdemes a repülési idővel arányosan csökkentenünk a távolságot is, amire elmerészkedünk. Ha az "Egész akksit kifizettem, akkor az egész akksit fogom használni" mentalitással repülünk és csak akkor szállunk le, amikor már a rendszer figyelmeztet esélyes, hogy télen sétálnunk kell a gép után. A feszültség esése dramatikusabb a ciklus vége felé, így meglepetésként érhet minket a hirtelen alacsony töltöttség figyelmeztető. A biztonság kedvéért felezzük meg az általános repülési távolságot!
Repülés előtt hagyjuk a gépet alkalmazkodni a hőmérséklethez. (Az akkumulátor továbbra is maradjon meleg helyen a felszállásig) Erre azért van szükség, mert a modern drónok rengeteg fedélzeti elektronikával és szenzorokkal rendelkeznek, amelyeknek nem tesz jót a hirtelen hőmérséklet ingadozás. Már 5 perc alkalmazkodási idő is számottevő különbséget jelent a stabilitás és megbízhatóság terén. Így egy másik kellemetlen jelenségtől is megszabadulhatunk: a párás kameralencsétől.
Használjunk felszállópadot! Bármikor praktikus lehet, hiszen nem mindenhol találunk megfelelő helyet a fel- és leszálláshoz, de télen szinte kötelező kiegészítő. A légcsavarszél felkavarhatja a talajon lévő havat vagy más csapadékot, ami az elektronikába kerülve katasztrofális lehet.
Soha ne repüljünk fagyos ködben, vagy jeges esőben és kerüljük az alacsony, sötét felhőket. Ezekben a közegekben gyakori a jegesedés jelensége. A levegő víztartalma túlhűtött állapotban van, ami azt jelenti, hogy szinte azonnal képes ráfagyni a légtömegen áthaladó tárgyakra. A lerakódó jég pillanatok alatt tönkreteszi a légcsavarok egyensúlyát, veszélyes rázkódást generálva. A jegesedést nem érdemes félvállról venni, hiszen még a nagy utasszállító repülőkre nézve is komoly fenyegetést jelent.
Végül, de nem utolsó sorban távolítsunk el minden nedvességet a géptestről, mielőtt fűtött helyre visszük! A kicsapódó pára és az elektronika kombinációja sosem jelent sok jót.
Lehet, hogy egy kicsit sötéten festettük le a téli drónozást, de nem állt szándékunkban elvenni a kedveteket, mindössze rávilágítunk néhány dologra amire érdemes ügyelni. Nyugodtan mehet mindenki repülni, mi biztosan fogunk!
